| Elfelejtett jelszó | RegisztrációLátogatók: 242873Regisztrált felhasználók: 423

Lexikon

Wantid Krézi Men!

Ha valamit nem tudnál az informatika tudományáról, na akkor itt biztos, hogy nem fogod megtalálni. Ez a legszikon igazi foton agyú tudósaink több ezer éves kutatómunkájának eredménye. Ne dumálj mellé! Írj bele Te is és kűggyed befele!!

A B C D E F G H I K L M N O P R S T V W - ÖSSZES

első | utolsó   1  2  3  4  ...     

A... mint A

Adatbázis-kezelő:

Viszonylag új keletű kifejezés. Szabó bakter és Egyenes Ági leszármazottja Pentell Kálmán nevéhez fűződő szóalkotás. Egy felszámolt vasúti szárnyvonal sorompó kezelője volt. Békés hétköznapjait egy eltévedt sínautó megjelenése borította fel. „-A maga meg mi a fenét csinál itt?” váratlanul érkező feljebbvalótól elhangzott kérdés után, hátulról mélyen a napfakított szolgálati glottgatyájába túrt, majd a magasban futó felhőkbe fúrta tekintetét: „_ Fel… adat…omő… kezelés!”. Mivel az a nehezen kiejthető sorompó szó nem jutott eszébe, az elöljáró vasúti tiszt előbb az égbe nézett, s mivel semmi különöset nem látott ezért a „fel” szócskát –ami nyilvánvalóan a futó felhőkre vonatkozott- egyszerűen kihagyta a spontán ellenőrzési jegyzőkönyvből és katonatiszti előéletét felszínre hozva a következőt rögzítette: Adat: Tervszerű spontán ellenőrzés. Bázis: 48-as őrbodé. Kezelő: Pente kettőel Kálmán. A későbbi bürokrataspirál valahol összegabalyodhatott és letisztult formájában a bérszámfejtés oldalán tűnt fel elsőnek az adatbázis-kezelő kifejezés. Néhány magasabb beosztású vasútvezetőnek annyira megtetszett ez a státusz, hogy később létrehoztak egy adatbázis-kezelő főosztályt, amibe hamar besorolták magukat, és hétszámjegyű végkielégítéseket osztogattak egymásnak.[wd]

Adminisztrátor:

Ad, és persze elvesz: jogokat, hozzáféréseket.
Mini: azaz seggdugó, nyeszlett, vagyis gizda.
Strator: amolyan lovászlegény féle Angliában a régi időkben. Ez mondjuk elég vicces, mert egy igazi Adminisztrátor lovat csak képernyővédőn, vagy valamelyik számítógépes szuper játékban láthat. Ezeknél még a trójai faló is egy vírus!!!
Nem tudok másra gondolni, mint hogy az Adminisztrátorok családfájának gyökere (aha, szóval a Linuxban ezért root, azaz gyökér. Én meg azt hittem a bunkóság miatt)a régi Angliába nyúlik vissza. Itt élt egy nagyhatalmú főlovász törpe, aki a király megbízásából annak súlyos betegsége miatt a lovaggá ütéseket celebrálta ura helyett. Vagyis ebbéli szerepében királyabb volt a királynál (ez a tovább élő éntudat ma is felfedezhető a késői utódok gondolkodás(?)módjában.)
Évszázadokon át a leszármazottak szinte külön klánként élték életüket, csak egymás között házasodtak, így a sok rokonházasság miatt lettek a leszármazott informatikusok ilyen daliás, jóképű iqbetyárok.
\vojazs\

Alaplap:

Viking kifejezéssel állunk szemben. Mint közismert a vikingek óriási ramazurikat tudtak csapni italos kedvükben, és ilyenkor nem egyszer tettlegességig fajuló vircsafttal zárult a mókázás. Egy ilyen úgynevezett foghintő-ereszdelahajamat során Vörös Alarik, vagy ahogy Ő ejtette nevét, a Völös Alalik, asztalra vetett fejét felemelve horkantott fel: Meg (h)alaplak, ha még egyszel hozzámvágsz egy ilen nem túl magas lapot. Mivel ezzel a mondatával általános vigalmat keltett későbbiekben gyakran felemlegették Alarikot cinkelendő, aztán, ahogy elterjedt, és már mindenki ismerte a történetet elkezdték a nagy táblákat alaplak lapoknak hívni, majd mivel ebbe sokuknak beletört a nyelvük, egyszerűen csak alaplapnak. [vojazs]

Alaplap 2:

A kifejezés még a forradalmi előtti párizsi kalapkészítő műhelyek polcairól került át az informatikába. Az igazsághoz tartozik, hogy természetesen kalaplapról beszéltünk akkoriban. Az ókorból ismert frígiai sapka a francia forradalom idején lett a szabadságot szimbolizáló fejfedő. Jean Marie Frusques (Cókmók) kalapkészítő a műhelye elé kitett két négyzetméteres nemez lap reklám célzattal lett kihelyezve, amibe az arra járó emberek az orrukat törölték. Frusques ezt megunva ki is írta, hogy nemez a lap. A polgárok ezen annyira felbőszültek, hogy ütni verni kezdték a nemezlapot, ami így egy kalapformára kezdett hasonlítani. A kalapárus akkor vette be az utcáról, amikor az emberek már apró szemetüket is ebbe dobálták. Frusques kifakadt:„Tele van a kalapom!” (A skandináv népeknél ez hócipő formájában maradt fenn. A szerk.)- Tehát olyan kalap illetve alaplap, ami már tele van nyállal, illetve nyákkal alaplapnak nevezzük. Híres nyálkalap tulajdonos volt például Rumcájsz, aki jicsini rejtekadó erdőket kerülte, őt meg az emberek! [wd]

Algoritmus:

Na kérem, itt egy ősi titokról kell a fátylat fellebbentenem. Amikor múltkor, szabadidőmben (igen, nekem is van olyanom) régi sumér kötáblákat tanulmányoztam a Retekfalvi Könyvtár és Olvasóterem nevű műintézményben felfedeztem egy kis bejegyzést Sumtirogla i.e. 9 században élt uruki nagy gondolkodó munkásságáról. Ő találta fel az analítikus gondolkodást, így hát mi sem természetesebb, minthogy róla is nevezték el egy tükörszóval: sumtirogla algoritmus. :-)
/vojazs/

Alt:

Már megint a politika. Magyarázza valaki nekem el, miért van az, mindegy, hogy jobb ctrl, vagy bal ctrl billentyűt használunk, viszont az Alt-nál ez nem így van. Ide is beszivárgott a megosztó, pszicho-politika. Aztán vitatkozhatunk, hogy mikor történnek jobb dolgok gépünk mikrovilágában. Sokan a jobb Altra szavaznak, mert azzal varászolható elő például a kukac, vagy a rendkívül fontos dollárjel. Viszont a bal Alt mindenható, hiszen bármilyen karakter létrehozható vele, mindössze egy-két száz négyszámjegyű kódot kell ismerni hozzá!!!!
No kérem. Ön mire szavaz? Jobbos, vagy balos?
Én igazából annak örülnék, ha lenne egy közép Alt is, azoknak, akik nem szeretnének állástfoglalni. Sőt, tovább megyek. Ne is legyen a gépünkön más billentyű, mert ugye mi szükség van erre a megosztó szemléletre. Működjön a gépünk morze jelekkel, amit az egy és oszthatatlan közép Alttal állítanánk elő. Rövid-rövid-rövid-hosszú. Na ugye, mennyivel jobb lenne.... akarom mondani frankóbb, mert persze a jobb szavunkat is törölni kellene a szótárból. És mindent, ami bal. Soha többet nem ballaghatnánk, nem lenne balansz, vagy mondjuk balhé. Végre ránk virradhatna egy tökéletes világ, a közép Alt világa!!!! ÉLJEN!
\vojazs\

Antivírus:

Antalokat megtámadó bizalmaskodó betegség.
\vojazs\

Architektúra:

Tulajdonképpen arc hideg túra (már megint az angolok, akik a cét kának ejtik és színek mondják. A színeket meg kolorsznak! Hát normálisak ezek?-A szerk.)
Archidegtúrára vagy rövidítve Arktisz túrára már sokan indultak. De először azt vázolnám, hogy hova is? Vigyázat! Észosztás következik:
Az Északi-sark a bolygó legészakibb pontja. (Melyik bolygóé? Mert kilenc van- nekem nyolc. -A szerk.) A Földön többféle északi sarkpont is van, de mindegyik a Jeges-tenger területére esik. (Normális? A föld a vízre esik? Talán az eső esik a földre nem? Idióta! A szerk.) Az Északi-sarkvidék az Arktisz.
A Jeges-tenger nagy részét jégtakaró borítja. A késő nyári jégtakaró (Nyáron jég meg takaró? Neveccséges –A szerk.)évente mintegy 7-8%-kal csökken a globális felmelegedés következtében, ami alapján az eddigieknél sokkal korábbra, 2020 nyarára várják az északi-sarki jégsapka elolvadását. (Nyáron jég abból meg sapkát kötni, ami el is olvad! Ki írta ezt a baromságot? Még jó hogy nem fagyipulóver! Jégsapka?! A szerk)
A Földrajzi Északi-sark a lehető legközelebbi pont a Föld forgástengelyének és a felszínének a találkozásánál. Fix pontnak tekintjük, de a csillagászok rámutattak, hogy a forgástengely nem mozdulatlan, 435 napos ciklusokban folyamatosan mozog, és ezt a kis mozgást felfedezője után Chandler-ingásnak (Chandler-wobble) nevezték el. (Mozog a föld! Rájöttek! Ezt már a Galile jó korán megmondta –A szerk)
A Földrajzi Északi-sark egyben az északi 90°-os szélességi kör. (Kilencven fok? És akkor miért nem olvad el a jég? Vagy mi van? Derékszögű kör? Ki ez az állat, aki ilyeneket összeír itten? A szerk)
Ebből a pontból bármerre indul az ember, déli irányba fog haladni. (Ezt értem! Végre egy egyértelmű egyfogalmazás: egy derékszögű kanyar után délre fordulsz! Csak még azt nem értem minek forgolódni? Ahol harangoznak, ott van dél! –A szerk)
Ez a pont a Jeges-tengeren található, mely ezen a ponton 4087 méter mély. (Normális? Már megint kezdi a pont a ponton 4000 méter mély és még 87? Miért nem írja egyszerűen, hogy mélypont! Idióta! A szerk)
A Föld koordinátáit (szélesség, hosszúság, magasságok) mindenképpen fix pontokhoz kellene rögzíteni, de mivel a kőzetlemezek mozgása, a hegységképződés, a vulkanizmus és az erózió miatt nincs valójában mozdulatlan pont bolygónkon, ezért ez nem lehetséges. (ki akarja kötni a földet a saját hegyeihez de nem lehetséges és rájött bravó! -A szerk)
A nemzetközi szervezetek egyelőre a Földrajzi Északi-sarkhoz igazítják a földrajzi koordinátákat, és nem számítják bele ennek elmozdulását. (még szerencse dobhatnám el a dzsípí eszemet. A szerk)
Az Északi-sarkvidék jelenleg nemzetközi területnek számít, bár Kanada, az Egyesült Államok és Oroszország már többször megpróbálta sajátjaként elismertetni. (A föld, ami jég azé, aki megműveli! Meg aki haza viszi. A szerk)

Expedíciók:

William Edward Parry 1827-ben az északi szélesség 82° 45'-ig jut, sokáig ez az "északi rekord".

Fridtjof Nansen (Szerintem ezt a nevet most találta ki.-A szerk) első Fram expedícióján 1895. március 14-én 85° 14'-ig jut el másodmagával, Johansennel. A Fram hajó sodródása során legközelebb a sarkhoz 1895. október 16-án jut, 85° 57'-ig. (hét hónap alatt 43 percet sodródott? Mi van ott alkonyzóna? –A szerk)

Dr. Frederick Albert Cook bejelentette, hogy 1908-ban elérte a sarkot, de elvitatták bejelentésének valóságtartalmát, mint ahogy később elvitatták tőle a Mount McKinley 1906-os első megmászását is. (Pénzügyi problémák miatt börtönbe került, és attól fogva nem adtak hitelt semmilyen korábbi közlésének. Később, az 1930-as években felülvizsgálták a vele kapcsolatos eljárást és kegyelmet kapott, de soha sem helyezték vissza a földrajzi felfedezők sorába.)

Az első, általánosan elfogadott Északi-sark elérés az amerikai Robert Edwin Peary mérnök-tengerész és alkalmazottja, az afro-amerikai Matthew Henson nevéhez fűződik. Négy inuit segéddel indultak neki az útnak (Ootah, Seegloo, Egingway és Ooqueah) 1909. április 6-án. Peary azt hitte, hogy elérte az Északi-sarkot, de a legújabb kutatások szerint haladási sebessége alapján úgy tűnik, legfeljebb 40 km-re közelítette meg azt. (Kik ezek a legújabb kutató számoló művészek, akik az akkori haladási sebességet tudják? És hány jegesmedvét látott ez a Pörigyerek? Azt nem számoltátok ki legújabban?–A szerk) (Tudja valaki, hogy az afrikai alkalmazottja be volt-e jelentve? Ezt én kérdezem Pirike az apeh észak-magyaoroszági területi irodából?)

1926-ban megtörtént a sarkpont első vitathatatlan elérése, mely Roald Amundsen norvég felfedező nevéhez köthető, a Norge léghajóval az Északi-sarkon keresztül a Spitzbergákról Alaszkába repült. (Két nappal megelőzte Richard Byrd Északi-sark repülése (Spitzbergák - É-i sark – Spitzbergák) Amundsenét, az É-sark elérését ma sokan vitatják.) (Most mi van itten? Repűt vagy nem és honnan hová és kicsoda?- A szerk)

1937-1938 "Északi-sark-1" expedíció. Ivan Dmitrijevics Papanyin (vezető), Ernest Krenkel (rádiós), Jevgenyij Fjodorov (geofizikus) és Pjotr Sirsov (tengerbiológus) sarki állomást épített egy sodródó jégtáblán. (Hát persze meg is írta a Pravda. Csak az igazat nem, hogy szibériában egy kocsma saroknál sodródtak le a trojkáról, mert úgy be voltak vodkázva. Ez a fjodorov meg sirsov málcsik, úgy beverte fejét egy kiálló jégtáblába, hogy geofizikusnak és tengerbiológusnak hitték magukat.

1952. május 3-án az amerikai légierő főhadnagy-ezredese, Joseph O. Fletcher és William P. Benedict főhadnagy repülővel leszálltak a sarkponton. Velük együtt leszállt Albert P. Crary tudós. (aztán meg leszállt az est! Nagydolog! A szerk)

1958. augusztus 3-án egy amerikai tengeralattjáró, a (USS Nautilus (SSN-571)) keresztülhaladt a sarkponton a jég alatt. (Ponton az ideiglenes híd nem? DE! –A szerk))

1959. március 17-én a USS Skate (SSN-578) felszínre emelkedett az Északi-sarkon, áttörve a jégtakarót, így ez az első hadihajó, mely elérte azt. (Ezt a szerencsétlent, összeütközött a északi-sarkkal! A jégtakarót meg elérhette volna könnyebben is, ha nekimegy Grönlandnak!–A szerk)

1968. április 19-én Ralph Plaisted először jutott el bizonyítottan légi segítség nélkül a sarkpontig. (Aha! Akkor a tengeralattjárókat is repülő vitte! Ezek szerint létezik tengeralattjárókatszállítótengeralattrepülőgép. A szerk)

1977. augusztus 17. Az Arktika (hajó) nevű szovjet atomjégtörő végrehajtotta az első felszíni hajós sarkpont elérést. (Felszínen ment a hajó? Mint valami közlekedő edény! Itt az orosz válasz a tengeralattjárókatszállítótengeralattrepülőgépre! Itt csúcsosodott ki igazán a hidegháború! A szerk)
Archidegtúra 2. Mán jól len délen. Ez inkább már arcidegtúra.
Szóval a lényeg ahhoz, hogy megtaláljuk a déltet, ahhoz előbb az északot kellett megtalálni, mert mint fönt olvastuk onnan már bármerre indulsz, délre van. Érted! Na de nézzük, mi van ottan:
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. (Ezt nem értem megszámoltak ötvenöt fókát és az utána levő földet meg elnevezték?-A szerk) Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. (Tudjuk a bazinagy görög lagzi óta, hogy minden szó, bármi szó Te mit mondasz az lenni görög! A szerk) Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km². Lakatlan (a tudományos kutatóállomásokat nem számítva). Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. (Ja! A Szaharát meg hívhatnánk, bernáthegyinek de úgy sem jön! A szerk)
2007. május 15-én a NASA új felvételeket közölt a nemrégiben felfedezett megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért drámai, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni. (Mer a jég az olyan, mint a teszkósszatyorfül, olyan szakadós. -A szerk)
Expedíciók:
1773. január 17-én James Cook átlépte a déli sarkkört, de csupán jéghegyeket látott. (Jéghegyeket a sivatagban? Mit ivott ez? –A szerk)
1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A „fókabőr-láz” kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. (Fókabőrláz?? Ilyen betegség szerintem nincs is! A szerk)
1820-ban Fabian von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre. (Szerintem letagadta! -A szerk)
1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen. (Há mit kutatott volna, ha előtte nem járt ott senki? A semmit? A semmit nem lehet kutatni! Nooormális? A szerk)
1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni. (Na hátranézett és… miért nem folytatod a történetet? –A szerk)
1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt). Tudtam, hogy a végén meghal valaki… ez olyan kiszámítható! A szerk)
[wd-és wiki pédia]

At, azaz kukac:

Na, kérem szépen ez ám az igazi hülyeség!!! Ki volt az a nemnormális, aki az at angol szót kukacnak fordította???? Múltkoriban ötször próbáltam egy english mannel megértetni, hogy vojazs worm gmail dot hu, de csak nézett, mint a vett malac!!!
\vojazs\

B... mint B

Backspace:

Ez az elnevezés Edward U. Condonnak az UFO bizottság vezetőjének köszönhetjük, aki nem azonos a gumi óvszer feltalálójával, bármennyire is hasonlít a név. Amikor Condon elolvasta az első űrlényekről szóló aktákat nagyot csapott számítógépe billentyűzetére és hangosan kifakadt: Back (to) space, vagyis vissza az űrbe. Ez körülbelül a magyar történelemből ismert oroszok haza, vagy a kicsit népiesebb húzzatok a p*csába kifejezésnek felel meg. Belegondolva, örülhetünk, hogy a köznyelv inkább az amerikai változatot vette át.
\vojazs\


első | utolsó   1  2  3  4  ...